1913. november 6.: Indiai bányamunkások sztrájkja Dél-Afrikában
Mintegy kétezer bányász vonult fel, nők és gyermekek kíséretében, és tiltakozott a korábban szerződéses szolgaként dolgozókra kivetett új adó ellen.
Mintegy kétezer bányász vonult fel, nők és gyermekek kíséretében, és tiltakozott a korábban szerződéses szolgaként dolgozókra kivetett új adó ellen.
A hatóságoknak csak a következő év során sikerült erőszakkal elfojtaniuk a felkelést. A felkelést vezető Carlotát négy lóhoz kötötték és széttépték.
A nők jogaiért és a munkásosztály felszabadításáért küzdő Kelet-Londoni Szüfrazsettek Szövetsége félkatonai összejövetelt és lőgyakorlatot tartott a londoni Victoria parkban, majd másnap hivatalosan felavatta néphadseregét.
A Ku-Klux-Klan (KKK) elleni tüntetésen a KKK és az Amerikai Náci Párt (ANP) tagjai öt antirasszistát öltek meg.
A bíróság minden vádpont alól felmentette azt a több tucat sztrájkoló faipari munkást, akiket a grabow-i mészárlással kapcsolatos vádakkal – köztük zavargással és gyilkossággal – állítottak bíróság elé.
A Mansfield Hosiery Mills indiai dolgozói magasabb béreket követeltek, valamint jogot az előléptetésre a mindaddig kizárólag fehér munkások számára fenntartott pozíciókba.
A Victoria állambaeli ápolók megszavazták, hogy másnap határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a bércsökkentések ellen. Tiltakozásuk sikeres volt.
A seprűket, légycsapókat, szőnyegeket készítő pennsylvaniai látássérültek magasabb béreket követeltek munkájukért, és sztrájkot helyeztek kilátásba – majd szakszervezetet alapítottak, és csatlakoztak az Amerikai Munkásszövetséghez.
Abdul-Huszein Szardari iráni muszlim diplomata levelet írt a Vichy-kormány tisztviselőinek, hogy meggyőzze őket: a Közép-Ázsiából származó zsidókat (jugutik) technikailag nem minősítik zsidónak a náci faji törvények. 1943-ban érveit elfogadták a nácik.
Billy Hughes munkáspárti miniszterelnök, a vereségért a Világ Ipari Munkásai szakszervezetet hibáztatta, ezért a szervezetet betiltotta, sok tagját és aktivistáját pedig letartóztatta.