1919. augusztus 26.: Verőemberek gyilkolják meg Fannie Sellins-t
Sellinst akkor lőtték le, amikor megpróbálta megakadályozni, hogy egy sztrájkoló bányászt megverjenek. Gyilkosai büntetlenek maradtak.
Sellinst akkor lőtték le, amikor megpróbálta megakadályozni, hogy egy sztrájkoló bányászt megverjenek. Gyilkosai büntetlenek maradtak.
A várost visszafoglaló Szabad Francia egységen előzetesen etnikai tisztogatást hajtottak végre: eltávolították a fekete katonákat, mivel az USA és az Egyesült Királyság katonai parancsnokai csak ezzel a feltétellel voltak hajlandók engedélyezni a franciáknak a város felszabadítását.
Tervük az volt, hogy Richmondba vonulnak, elfoglalják a Capitoliumot, és a kormányzót túszul ejtve tárgyalnak a rabszolgasorban élő emberek felszabadításáról.
A zavargás azt követően robbant ki, hogy a rendőrség megpróbált letartóztatni egy női ruhát viselő matrózt, Michael Knightot.
Összesen 2–4 millió ember halt meg egy olyan éhínségben, amelyet a legtöbb történész teljességgel ember által előidézettnek tekint.
A Greenockban működő Lee-farmergyár 140, többségében nő dolgozójának sikerült megakadályoznia az üzem bezárását.
Először az African Wharfage Company dolgozói léptek sztrájkba, majd a brit gyarmati hatóságok által alkalmazott megfélemlítés nyomán sok munkás melléjük állt.
A megbuktatott Mohamed Moszadek miniszterelnök államosítani kívánta a brit tulajdonban lévő olajmezőket, hogy további szociális reformokat hajthasson végre.
A túlnyomórészt nők által vezetett lázadások nyomán Sheffieldben a lisztkereskedők kénytelenek voltak a liszt árát csökkenteni.
A lázadás egy hónapig tartott, majd vezetőit elfogták és megölték – azonban sikerült új jogokat kiharcolni a rabszolgasorban élők számára.