A tiltakozók a romló munkakörülményeket sérelmezték: az államosítást követően a többségében nő dolgozókat foglalkoztató bolgár dohányiparban az állandó állásokat mindinkább rövid távú szerződések váltották fel.
A Párducok felfegyverkezve bevonultak Kalifornia állam Capitoliumába, hogy így tiltakozzanak egy őket célzó, fegyvertartást szabályozó törvényjavaslat ellen.
A nyolcórás munkanapért indított mozgalom központjában, Chicagóban 300–500 ezer munkás tüntetett – majd a rendőrök gyilkos fellépésének másnapján bomba robbant a Haymarket téren.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
Az évtizedek óta nem látott méretű zavargások akkor kezdődtek, amikor bíróság a filmfelvételek tanúsága ellenére felmentette a Rodney Kinget összeverő rendőröket.
A diktátor és társai holttestét a milánói Piazzale Loretón egy benzinkút tetejének rácsszerkezetére akasztották fel, fejjel lefelé. Az előző év folyamán a milánói Gestapo tizenöt olasz partizánt végzett ki nyilvánosan ugyanazon a téren.
A fehér szupremacisták azt tervezték, hogy megszállják Dominikát, fehér diktatúrát hoznak létre a 99 százalékban nem fehér lakosságú országban, és az apartheid rendszerű Dél-Afrikával folytatnak majd kereskedelmet.
A United Black Youth League tizenkét aktivistáját összeesküvés vádjával tartóztatták le, mert előkészületeket tettek arra, hogy megvédjék közösségüket a fasisztáktól.
A Rana Plaza előző napi, több ezer munkás életét követelő összeomlása után ruhaipari dolgozók százezrei tartottak munkabeszüntetést, és megtámadták a ruhaipari munkáltatók szövetségének központját.
A sztrájkolók a nem megfelelő mentőcsónakok miatt tiltakoztak. A vezetőség sztrájktörőket vetett be, emiatt 54 matróz elhagyta a hajót, így az indulást el kellett halasztani.