A megbuktatott Jean-Bertrand Aristide elnök progresszív reformjaival – a minimálbér megduplázásával, a szegények élelmezésének támogatásával, az iskolák és kórházak építtetésével – sokakat magára haragított.
Az USA által támogatott antikommunista diktátor a tömeges tiltakozás nyomán kénytelen volt elmenekülni az országból.
A munkabeszüntetést kezdeményező tanárok Facebook-csoportokban szerveződtek, szembeszegülve a törvénnyel és saját szakszervezeteik utasításaival. Tiltakozásuk sikerrel zárult.
A zömében lengyel bevándorló nőkből álló szivarkészítő munkások 10%-os béremelést követeltek.
„Mindazt, amit Nyugat-Virginiában tettem… megtettem szerte az Egyesült Államokban. És újra megteszem, amikor kiszabadulok” – mondta a lázadásra való felbujtásért húsz év börtönre ítélt 75 éves munkásmozgalmi aktivista.
A raglani golfpálya területét a kormány még az első világháborúban foglalta le, majd az őslakosokat kilakoltatták, otthonaikat és sírjaikat lerombolták, a földet pedig magánfejlesztőknek adták el.
A rendőri elnyomás elleni tiltakozás helyszínéül azért a Black Cat Tavern LMBT+ bárt választották, mert a rendőrség január 1-jén ugyanitt tartott erőszakos razziát.
Córdoba őslakosok akart rabszolgasorba taszítani és kényszermunkára fogni a bányákban, ám a maják legyőzték csapatát.
A munkások általános sztrájkbizottságot választottak, és maguk kezdték irányítani a várost és az alapvető szolgáltatásokat.
A jobb bért és jobb munkakörülményeket követelő munkások a hadsereg megérkezése után követeléseik teljesítéséért cserébe letették a fegyvert és elengedték túszaikat – az elkövetkező hónapokban azonban 1500-ukat gyilkolták meg a katonák.