országos általános sztrájk
1926. május 3.: Kétmillió dolgozó lép általános sztrájkba az Egyesült Királyságban
A munkások általános sztrájkkal támogatták a munkahelyükről kizárt bányászokat, akik bércsökkentésük ellen tiltakoztak.
Címke: bércsökkentés
munkaügyi mészárlás
1915. január 19.: A roosevelti mészárlás
A műtrágyagyártó nagyiparosok által fizetett seriffhelyettesek tüzet nyitottak a 20%-os bércsökkentés ellen sztrájkoló fegyvertelen munkások tömegére.
munkaidő-munkabér
1928. december 23.: Növelik a faipari munkások munkaidejét Ausztráliában
Lionel Oscar Lukin bíró elrendelte, hogy a faipari munkások munkaideje heti negyvennégy óráról negyvennyolcra emelkedjen, bérük pedig csökkenjen. A munkások kollektíven megtagadták a heti négy pluszórát.
szakszervezetek
1926. november 26.: Vereséggel végződik az országos brit szénsztrájk
A Szakszervezetek Kongresszusa (TUC) először általános sztrájkot hirdetett a bányászok támogatására, majd a sztrájk sikere ellenére megijedt, és anélkül fújta le, hogy bármilyen engedményt sikerült volna kicsikarni.
közegészségügy
1986. október 31.: Ötezer ápoló lép sztrájkba Ausztráliában
A Victoria állambaeli ápolók megszavazták, hogy másnap határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a bércsökkentések ellen. Tiltakozásuk sikeres volt.
munkaügyi erőszak
1977. szeptember 7.: Munkások csapnak össze a vezetőség verőembereivel Gáziábádban
A tisztességtelen bérlevonások ellen tiltakozó munkásokat fegyveres biztonsági őrök támadták meg. A tömeg erőszakkal válaszolt: felgyújtotta a gyárat, és megölte a két lövöldöző őrt.
textilipar
1934. szeptember 3.: Hatvanötezer észak-karolinai textilmunkás lép sztrájkba
Két napon belül további 325 ezer dolgozó szüntette be a munkát. Válaszként a hatóságok statáriumot hirdettek.
Észak-Amerika első feljegyzett sztrájkja
1766. július 30.: Ezüstbányászok sztrájkja Mexikóban
Real del Monte ezüstbányászai sztrájkkal tiltakoztak bérük 25 százalékos csökkentése ellen. Ez volt Észak-Amerika történelmének első feljegyzett sztrájkja.
szolidaritás
1888. július 5.: Sztrájk a Bryant & May gyufagyárban
Ezernégyszáz nő és lány szüntette be a munkát, szolidárisan kiállva az egyik dolgozó mellett, akit azért bocsátottak el, mert bírálta az üzemben uralkodó szörnyű körülményeket.
Pinkerton
1892. június 29.: A Carnegie acélgyár dolgozóit kizárják az üzemből
Henry Clay Frick üzemvezető először kizárta, majd július 2-án elbocsátotta a szakszervezeti tagsággal rendelkező munkásokat. A szakképzetlen, szakszervezeti tagsággal nem rendelkező munkások tiltakozásként beszüntették a munkát.