A szociáldemokrata Philipp Scheidemann azt követően kiáltotta ki a köztársaságot, hogy megtudta: a forradalmi szocialista Karl Liebknecht szocialista köztársaság kikiáltását tervezi.
A tengerészek megtagadták a parancsot, hogy támadást indítsanak a britek ellen az Északi-tengeren. Lázadásuk forradalomhoz és az első világháború befejezéséhez vezetett.
A Dobro Poljénál dezertáló katonák saját hadsereget hoztak létre, és fegyvereiket a vezetőik ellen fordították.
A lázadó katonák megtagadták, hogy lövészárokba vonuljanak. Ellenállásukat leverték, és a zendülő katonák közül tízből egyet találomra lelőttek. Az összes érintett magasabb rangú tisztet agyonlőtték, az altiszteket pedig bebörtönözték.
A gyakran „a történelem legvadabb éjszakai klubjaként” emlegetett hely volt a szellemi otthona az anarchista Dada művészeti mozgalomnak.
A romló életkörülmények miatti munkászavargások közepette a kikötőmunkásoknak sikerült béremelést és rövidebb munkahetet kiharcolniuk, ami országos sztrájkhullámot robbantott ki.
Több ezer háziasszony és munkás vonult Glasgow-ban, hogy támogassa a lakbérsztrájk húszezer résztvevőjét abban a vitában, amely végül a lakbérek szabályozásának bevezetését hozta el Nagy-Britannia-szerte.
Bolsevikok, anarchisták és bal oldali szocialista forradalmárok megdöntötték Alekszandr Kerenszkij kormányát, majd átvették az ellenőrzést Petrográd kulcsfontosságú helyszínei felett.
Billy Hughes munkáspárti miniszterelnök, a vereségért a Világ Ipari Munkásai szakszervezetet hibáztatta, ezért a szervezetet betiltotta, sok tagját és aktivistáját pedig letartóztatta.
„Fekete veszedelem Európában” című cikkében a gyarmatosítást ellenző Edmund Morel a francia hadseregben szolgáló „fekete vadembereket” és „primitív afrikai barbárokat” vádolta nagyszámú német nő megerőszakolásával.