Isabel Perón kormánya több száz argentin rendőrt és katonát vezényelt Villa Constitución városába, hogy felszámolják a militáns ipari munkások szerveződését a „felforgatás” elleni harc nevében.
A Bike Systems kerékpárgyár bezárása ellen gyárfoglalással tiltakozó munkások újraindították a termelést a munkások irányítása alatt.
Ezzel párhuzamosan több mint háromszázezer munkás csapott össze a rohamrendőrökkel a városban; ez volt az egyik legnagyobb konfrontáció a munkások és az USA által támogatott diktatúra között.
A következő hónapban sztrájkhullám söpört végig Franciaországon: kétmillió munkás tizenkétezer sztrájkban és üzemfoglalásban vett részt, rákényszertíve a kormányt követeléseik elfogadására.
A vezetőség többféle trükkel próbált véget vetni a gyárfoglalásnak, még azzal is fenyegetőztek, hogy prostitúcióval vádolják meg a nő munkásokat, miután nem a férjükkel, hanem otthonuktól távol, más férfiakkal aludtak egy fedél alatt.
„Hol vannak a férfiak? Itt vannak a nők!” – skandálták a Misr Helwan fonó- és szövőipari vállalat nő dolgozói, arra buzdítva a férfiakat, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz, ha nem akarnak szégyenben maradni.