A rendőrök az USA által kinevezett kormányzó utasítására cselekedtek, és a gyilkosságokat követően beállított fényképeket készítettek egy sajtófotóssal, amelyek alapján megpróbáltak önvédelemre hivatkozni.
Isabel Perón kormánya több száz argentin rendőrt és katonát vezényelt Villa Constitución városába, hogy felszámolják a militáns ipari munkások szerveződését a „felforgatás” elleni harc nevében.
A merénylő, Udham Szingh az 1919-es Dzsallianvala Bágh-i mészárlásért állt bosszút, amikoris O’Dwyer katonái 1800 békés tüntetővel végeztek, és 1200-at megsebesítettek.
A japán gyarmatosítással szembeni tiltakozások sorozatában a következő hat hét folyamán a lakosság 10%-a vett részt. A japán rendőrség és fegyveres erők erőszakkal elfojtották a mozgalmat.
A menetelők, akik korábban a brit hadseregben harcoltak, az emelkedő megélhetési költségek elleni fellépésre felszólító petíciót akartak átadni a kormányzónak.
A brit csapatok és a Karib-térség más részeiről érkező gyarmati rendőrök több tiltakozót megöltek, de a munkásoknak végül sikerült 50%-os béremelést kiharcolniuk.
A lázadás az alapvető cikkek állami támogatásának megszüntetése miatt robbant ki.
A mexikói Chiapas állam őslakosai saját ellenőrzésük alá vonták településeiket, újraosztották a hatalmat, és a közvetlen demokrácia eszközeivel szervezték újjá a társadalom irányítását.
A chilei hadsereg az iquiquei Santa María iskolában táborozó sztrájkoló nitrátbányászokra és családtagjaikra támadt, és kétezer embert megölt.
A sztrájkoló bányászok a kifizetetlen bónuszok, a rasszizmus, valamint a külföldi tulajdonú gyémántbányában uralkodó rossz munkaviszonyok miatt tiltakoztak.