A tisztességtelen bérlevonások ellen tiltakozó munkásokat fegyveres biztonsági őrök támadták meg. A tömeg erőszakkal válaszolt: felgyújtotta a gyárat, és megölte a két lövöldöző őrt.
Összesen 2–4 millió ember halt meg egy olyan éhínségben, amelyet a legtöbb történész teljességgel ember által előidézettnek tekint.
Míg a közismert narratíva szerint a függetlenségi mozgalom békésen zajlott Mohandász Gandhi vezetésével, addig a valóság egészen más.
Az egyesült államokbeli Fekete Párducok (Black Panthers) mintájára az India Mahárástra államában megalakult Dalit Párducok (Dalit Panthers) a kasztalapú megkülönböztetés ellen küzdöttek.
Több mint ezer ember vesztette életét, amikor a brit katonák a főként szikh zarándokokból álló tömegbe. Ez az incidens vezetett el a következő évben indított együttnemműködési mozgalomhoz.
Bhagat Szingh szocialista antikolonialista forradalmár és társa, Batukeshwar Dutt két elnyomó törvényjavaslat ellen tiltakoztak.
Egy 2500 dalitból („érinthetetlenből”) álló menet B. R. Ámbédkar társadalmi reformer vezetésével egy nyilvános víztárolóhoz vonult, hogy érvényt szerezzen jogának, és a közösség többi tagjához hasonlóan vizet vegyen.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
Richard Temple brit kormányzó segélyprogramjának köszönhetően az éhínségnek alig lett halálos áldozata. Ám a brit kormány sokallta a költségeket, és ez hamarosan katasztrófához vezetett.
Samant kulcsszerepet játszott a textilipari munkások nagyszabású, 1982-es mumbai sztrájkjának szervezésében.