1950. június 23.: A londoni Smithfield húspiac fuvarosainak vadsztrájkja
A júliusig tartó sztrájkot a munkáspárti (Labour) kormány elítélte, és a sztrájk letörésére katonákat vetett be sztrájktörőnek.
A júliusig tartó sztrájkot a munkáspárti (Labour) kormány elítélte, és a sztrájk letörésére katonákat vetett be sztrájktörőnek.
A nők választójogáért indított mozgalom igen erőszakos volt az Egyesült Királyságban.
Amikor a helyszínelő rendőr megkérdezte az egyik járókelőt, hogy kit öltek meg, az így válaszolt: „Csak egy ázsiait.”
A nyomozás szerint kettős öngyilkosság történt. A megbékítéspárti brit kormány és a brit média igyekezett az ügyet mielőbb lezárni és túllépni rajta.
Ezer – többségében fekete – diák sztrájkkal támogatta azt a három fekete fiatalt, akiket erőszakos rendőri fellépés nyomán csuktak le.
Egy meghiúsult ékszerrablást követő lövöldözésben több rendőr meghalt; ezután a nyomozók igyekeztek anarchistákra terelni a gyanút, még Errico Malatestát is gyanúba keverték.
A nők jogaiért és a munkásosztály felszabadításáért küzdő Kelet-Londoni Szüfrazsettek Szövetsége félkatonai összejövetelt és lőgyakorlatot tartott a londoni Victoria parkban, majd másnap hivatalosan felavatta néphadseregét.
A kórházat a tervezett bezárása ellen tiltakozó dolgozók foglalták el, és kezdték kollektív irányítással működtetni – sikeresen.
A londoniak nagy része gyűlölte a rendőrséget; mindenekelőtt a gazdagok tulajdonának védelmére és a munkásosztály nyomorúságos szegénységben tartására létrehozott, erőszakos bandának tekintették.