Miután a rendőrök tüzet nyitottak a tömegre, zavargási hullám söpört végig az országon, és az így kialakuló felkelés új lendületet adott az apartheidellenes küzdelemnek.
Az incidens két napig tartó zavargást robbantott ki Chicagóban, amely Division Street-i zavargásként lett ismert.
A rendőrök a bérhátralék kifizetését követelő sztrájkolók tömegébe lőttek; hárman embert megöltek és több tucatot megsebesítettek.
Egy ausztrál őslakos férfi keresésére induló rendőrök legalább 11, de talán 300 ausztrál őslakost is megöltek és elégettek. Egy királyi bizottság megerősítette, hogy a mészárlás megtörtént, de egyetlen rendőrt sem ítéltek el.
Miután a Córdobában zajló sztrájk során az argentin rendőrség lelőtte Máximo Mena autógyári munkást, városszerte tüntetések és zavargások kezdődtek.
Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A San Franciscó-i LMBT+ emberek dühe lázadássá fokozódott, miután Harvey Milk gyilkosát csupán hirtelen felindulásból elkövetett emberölés miatt ítélték el.
A szakszervezet santiagói székhelyét megtámadó és milicisták hét munkást és egy gyermeket meggyilkoltak, és kétszáz munkást súlyosan megsebesítettek.
A rendőrség tüzet nyitott a tömegre, és 180 embert lemészárolt. A mozgalom azonban tovább nőtt, és a következő héten a hadsereg megtagadta, hogy a tüntetőkre lőjön.