1917. július 12.: Sztrájkoló rézbányászok tömeges kitoloncolása Arizonából
A Világ Ipari Munkásai szakszervezet több mint ezer rézbányászát felfegyverzett önbíráskodók toloncolták törvénytelenül ki.
A Világ Ipari Munkásai szakszervezet több mint ezer rézbányászát felfegyverzett önbíráskodók toloncolták törvénytelenül ki.
A sztrájkolókra tüzet nyitó vezetők közül egy ellen sem emeltek vádat, ugyanakkor a legtöbb sztrájkolót letartóztatták, és súlyos vádakkal – köztük zavargás és gyilkosság vádjával – bíróság elé állították.
A sztrájkolók – akiknek mintegy fele afrikai amerikai volt – csatlakoztak a Világ Ipari Munkásai szakszervezethez. Ez lett az egyik első példa a több rasszt átfogó, hatékony szakszervezeti mozgalomra az Egyesült Államokban.
A sztrájkot a Világ Ipari Munkásai (Industrial Workers of the World, IWW) szakszervezet szervezte, és a sztrájk csúcspontján több mint hatezer dolgozó tagadta meg a munkát.
A Firestone vállalat háromszáz munkása által indított sztrájkba a Világ Ipari Munkásai szakszervezet húszezer munkást vont be.
A zapoték mesztic származású anarchista kommunista Flores Magón a mexikói forradalmi mozgalom egyik legfontosabb gondolkodója volt.
A Világ Ipari Munkásai szakszervezet tagjának bűnösségét nem támasztotta alá közvetlen bizonyíték, a tárgyalás során azonban többször szóba került Hill szakszervezeti tagsága.
A szakszervezet kétszáz tagja érkezett a Washington állambeli Everettbe, hogy támogassa a sztrájkoló munkásokat és a szólásszabadságot.
Little-t, a Világ Ipari Munkásai szervezőjét elrabolták, megkötözték, és kötéllel húzták egy autó után, majd megverték és felakasztották.
A sztrájk szervezője, a Világ Ipari Munkásainak 8. helyi szervezete az első világháború idején az USA rassz és etnikum tekintetében leginkább integrált helyi szakszervezete volt.