Ezen a napon, 1864. november 29-én zajlott le a Sand Creek-i mészárlás: az Egyesült Államok katonái az USA zászlója alatt táborozó sájen és arapahó emberek békés összejövetelére támadtak.
Az Egyesült Államok korábban a sájenek és az arapahók tulajdonaként ismert el nagy földterületeket a mai Colorado, Nebraska, Wyoming és Kansas egyes részein. Azonban amikor aranyat fedeztek fel arrafelé, telepesek szállták meg a földeket, és bányászni kezdtek. A kormány végül arra kényszerítette az őslakosokat, hogy új szerződést írjanak alá, és mondjanak le földterületük több mint 90 százalékáról. Néhány törzsfőnök árulásnak tekintette az új szerződést, és nem vett tudomást róla, de Black Kettle sájen és arapahó csoportja mindenekelőtt békét akart, és aláírta.
Először Fort Lyonba, majd Big Sandy Creekbe költöztek – mindkét alkalommal a kormány utasítására. Bár minden utasításnak eleget tettek, még az amerikai zászlót és a megadást jelző fehér zászlót is kitűzték az USA által kijelölt táboruk fölé, mintegy kilencszáz katona támadt a táborra, miközben a harcosok vadászni voltak. A katonák legalább 170 fegyvertelen embert mészároltak le, többnyire nőket és gyerekeket: megkínozták, majd megskalpolták és megcsonkították az áldozatokat. A nők nemi szervét kivágták, és a kalapjukra erősítették. A támadók közül legalább kilenc, legfeljebb huszonnégy vesztette életét.
Robert Bent a New-York Tribune-ban közzétett beszámolójában ezt írta: „Láttam, hogy a folyóparton egy squaw feküdt, a lába el volt törve. Egy katona lépett hozzá kivont szablyával. A nő felemelte a karját, hogy védje magát; a férfi lecsapott, és eltörte a karját. A nő a másik oldalára fordult, és felemelte a másik karját. A férfi ismét lecsapott, és azt is eltörte – majd otthagyta, anélkül, hogy megölte volna. Láttam, hogy egy squaw hasát felvágták; egy meg nem született gyermek feküdt mellette.”
Eközben egy helyi újság a „ragyogó fegyvertényt” méltatta, és kijelentette, hogy a katonák „dicsőséggel borították magukat”.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Források:
Helen Hunt Jackson, „Helen Hunt Jackson’s Account of Sand Creek” (1881), https://bit.ly/2YpvZPT;
Helen Hunt Jackson, A Century of Dishonor: A Sketch of the United States Government’s Dealings with Some of the Indian Tribes (New York: Indian Head Books, 1994 [1889]), 344;
Dee Brown, Bury My Heart at Wounded Knee: An Indian History of the American West (New York: Holt, Rinehart & Winston, 1970), 91.
