Ezen a napon, 1912. január 11-én kitört a lawrence-i sztrájk, más néven „Kenyér és rózsa” sztrájk. Az új-angliai pamutgyárakban dolgozó lengyel nők a bérük csökkentésének hírére leállították szövőszékeiket, és kivonultak a gyárból, azt skandálva: „Short pay!” (Alacsony a bér!). Más munkások – többségükben nők és lányok – is beszüntették a munkát, így a sztrájkolók száma egy hét alatt húszezerre nőtt. A kegyetlen, elnyomó fellépés dacára március közepéig kitartottak, és sikerült érvényesíteniük minden követelésüket. Ezeket utóbb más munkáltatók is teljesítették, hogy elébe menjenek a hasonló sztrájkoknak.
A sztrájk a szocialista Rose Schneiderman egyik beszédében elhangzottakról kapta népszerű nevét: „A munkásnak kenyér kell – de rózsa is kell.” A követelést ezután fiatal lányok Lawrence-szerte a zászlóikra is elkezdték felírni.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Forrás: „Lawrence, MA Factory Workers Strike »for Bread and Roses,« U.S. 1912”, Global Nonviolent Action Database, https://bit.ly/2SsdEOD.
