Ezen a napon, 1917. január 28-án Carmelita Torres, az Egyesült Államokban dolgozó tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt a határon, és a vonaton vele együtt utazó harminc társát is meggyőzte, hogy csatlakozzanak hozzá. Tiltakozása továbbterjedt, és Fürdőlázadásként lett ismert.
Torres egyike volt annak a sok munkásnak, akik naponta átkeltek a Juárez és El Paso közötti határon. A közegészségügyre hivatkozva a mexikói munkásokat gyakran lealacsonyító és megalázó bánásmódnak vetették alá: meztelenre kellett vetkőzniük, mérgező benzines fürdőt kellett venniük, ruhájukat pedig meggőzölték. A hivatalos álláspont szerint ez a tífuszt terjesztő tetvek elpusztítására szolgált. Azonban nem alkalmazták mindenkire, aki átkelt a határon – csak a munkásosztálybeli mexikóiakra.
A benzin nem csupán mérgező volt, hanem halálos tűzveszélyt is jelentett. Egy csoport benzinnel kezelt El Pasó-i rab halálos égési sérüléseket szenvedett, amikor véletlen tűz ütött ki. Emellett az egyesült államokbeli egészségügyi dolgozók titokban fényképeket készítettek a meztelen mexikói nőkről.
Az eljárással szembeni düh végül robbanásszerűen kitört: néhány óra alatt több ezres – zömében nőkből álló – tiltakozó tömeg állt Torres mellé. Az El Paso felé haladó teljes forgalmat megbénították, és a vonatok útját is elállták. A bevándorlási hivatalnokokat, akik megpróbálták feloszlatni a tömeget, kő- és üvegzápor fogadta – akárcsak a kiérkező egyesült államokbeli, majd mexikói katonákat is. A katonaság végül elfojtotta a zavargásokat, Torrest pedig letartóztatták – és ezzel a jelek szerint sikerült elejét venni a jövőbeli tiltakozásoknak.
A mexikói munkások kényszerfürdetése, illetve ruházatuk füstölése – olyan mérgező vegyi anyagokkal, mint a benzin, majd később a DDT és a Zyklon–B – egészen az 1950-es évekig folytatódott. A Zyklon–B használata megtetszett a náci Németország tudósainak, akik az 1930-as évek végén az országhatáron és a koncentrációs táborokban is használni kezdték a szert tetvetlenítésre. Később hírhedt módon emberek millióinak kiirtására is használták a holokauszt során.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Források:
„Jan. 28, 1917: The Bath Riots”, Zinn Education Project;
John Burnett, „The Bath Riots: Indignity along the Mexican Border”, NPR, 2006. január 28.
