1922. március 6: Lakbérsztrájkhullám indul Veracruzban
A tiltakozáshullámot a szexmunkások indították el, akik bérelt matracaikkal és bútoraikkal elbarikádoztak egy utcát.
A tiltakozáshullámot a szexmunkások indították el, akik bérelt matracaikkal és bútoraikkal elbarikádoztak egy utcát.
A mexikói hazatelepítésként ismert illegális razziasorozat keretében 1,8 millió személyt toloncoltak ki – zömében olyanokat, akik az USA állampolgárai voltak: ott születtek, és ott is nőttek fel.
A béketárgyalások félbehagyására az egyesült államokbeli Chase Manhattan Bank tanácsadója utasította a mexikói kormányt.
A lázadás azt követően robbant ki, hogy Carmelita Torres tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt.
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
A Szovjetunió börtönéből és a dachaui koncentrációs táborból is kiszabadult Kaplannal elmondása szerint volt szövetségesei, a spanyol köztársaságpártiak bántak a legrosszabbul.
A zapoték mesztic származású anarchista kommunista Flores Magón a mexikói forradalmi mozgalom egyik legfontosabb gondolkodója volt.
Bár a radikális mexikói újságot a hatóságok gyakran igyekeztek elnyomni, a lap különböző formákban két évtizeden át fennmaradt, és nagy befolyásra tett szert a mexikói forradalom idején.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.
A bebörtönzött, többségében nő lakbérsztrájkolók fogva tartásuk alatt is sztrájkokat szerveztek, és összecsaptak a börtönőrökkel, a börtönön kívül pedig a munkások általános sztrájkkal fenyegetőzve követelték szabadon bocsátásukat.