1965. január 30.: Winston Churchill temetése

Ezen a napon, 1965. január 30-án tartották Winston Churchill egykori brit miniszterelnök temetését. A temetés egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a londoni kikötő darui leereszkedtek, ahogy a temetési uszály elhaladt mellettük. Később kiderült, hogy a dokkmunkások először megtagadták a daruk leengedését, mivel „nem kedvelték” Churchillt, és csak pluszfizetség ellenében álltak végül kötélnek.

Bár ma Churchillt nemzeti hősként szokás ábrázolni, valójában sokan gyűlölték, különösen a munkásosztálybeli emberek – ezért is veszített az 1945-ös választáson. Churchill hevesen rasszista volt, támogatta a mérges gáz használatát civilek ellen, katonákat vetett be a sztrájkoló munkások ellen, és az ő közreműködése nyomán halt meg mintegy négymillió bengáli ember a rájuk kényszerített éhínségben.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Források:
Simon Heffer, „The Dockers, Churchill and the War’s Most Shameful Secret: Second World War Strikes Reveal Disgusting Lack of Patriotism”, Daily Mail, 2015. január 29.;
Rob Ray, „The Peccadilloes of Winston Churchill”, libcom.org, 2008. január 12., https://libcom.org/blog/the-peccadillos-winston-churchill-12082008.

Kiemelt kép: A londoni kikötő leengedett darui Churchill temetésén (Rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)