1886. május 1.: Sztrájk a nyolcórás munkanapért

Áprilisban könyv formájában is megjelenik A munkásosztály története, Piróth Attila fordításában, a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce közös kiadásában.

Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!

Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.

Ezen a napon, 1886. május 1-jén 300–500 ezer munkás sztrájkolt és tüntetett szerte az Egyesült Államokban, és követelt „nyolcórás munkanapot a fizetés csökkentése nélkül”. Chicago volt a központja a mozgalomnak – amelyet a munkáltatók és a kormány elszántan el akartak tiporni. Május 3-án a rendőrök egy munkást megöltek, többet pedig megsebesítettek, miközben a sztrájkőrség vonalát átlépő sztrájktörő munkásokat védték. Másnap anarchista munkások tömeges tiltakozó gyűlést hirdettek a Haymarket térre. A téren egy azonosítatlan személy bombát dobott a rendőrökre, akik tüzet nyitottak. Hét rendőr és több civil életét vesztette.

Nyolc olyan anarchistát helyeztek később vád alá, akik részt vettek a nyolcórás munkanapért indított mozgalomban, jóllehet többüknek semmi köze nem volt a Haymarket téri tüntetéshez, sőt még csak jelen sem voltak – és a nyolc közül egyet sem vádoltak a bomba eldobásával. Ennek ellenére hetüket halálra, nyolcadik társukat pedig tizenöt év börtönre ítélték. Később négy elítéltet kivégeztek, egy társuk pedig öngyilkosságot követett el. A maradék három foglyot végül szabadon engedték, miután utóbb mind a nyolc vádlott kegyelmet kapott.

Május 1-jét később a szocialista és kommunista szervezetek a Haymarket téri mártírok és a nyolcórás munkanapért indított mozgalom emlékére a munkások nemzetközi napjává nyilvánították. Ma a világ számos országában munkaszüneti nap, bár sokan nincsenek tisztában radikális eredetével.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Források:
„May Day Strike of 1886”, Ohio History Central;
Jeremy Brecher, „Mayday, the 8-Hour Movement and the Knights of Labor”, libcom.org, https://libcom.org/history/mayday-8-hour-movement-knights-labor-jeremy-brecher;
Christopher Thale, „Haymarket and May Day”, Encyclopedia of Chicago;
Sharon Smith, „The Legacy of Haymarket”, Socialist Worker, 2011. január 28.;
Ryan Kilpatrick, „Explainer: How May 1 Became International Workers’ Day”, that’s, 2023. április 30.;
„PBS Documentary on Haymarket Martyrs and the Origins of International Workers Day”, Internet Archive, 2003, https://archive.org/details/Haymarket-Documentary.

Kiemelt kép: A Haymarket-ügy mártírjai, Walter Crane illusztrációja, 1894 (Wikimedia Commons)