Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1992. július 6-án a Hudson folyóban találták meg Marsha P. Johnson úttörő fekete transz aktivista és szexmunkás holttestét. Johnson azzal vált közismertté, hogy részt vett az LMBT+-felszabadítás globális mozgalmát elindító Stonewall-lázadásban, de emellett éveket töltött helyben végzett radikális szervezőmunkával is. Részt vett a Meleg Felszabadítási Front (Gay Liberation Front) munkájában, valamint a Stonewall-lázadás kezdetének évfordulójára szervezett tüntetésen, amelyből a Pride kinőtt. Barátjával, Sylvia Rivera latin transz aktivistával közösen megalapította az Utcai Transzvesztita Akció Forradalmárai (Street Transvestite Action Revolutionaries, STAR) nevű szervezetet. A STAR radikális kampányokat folytató csoport volt, amely lakhatást és támogatást biztosított a meleg, gendernonkonform és transz fiataloknak. Később Johnson az AIDS-aktivizmusba vetette bele magát, és az ACT UP szervezője lett. Mindeközben szexmunkából tartotta fenn magát szűkösen, a rendőrség állandó zaklatása mellett: több mint száz alkalommal tartóztatták le. Halálát a rendőrség öngyilkosságnak minősítette, súlyos fejsérülése ellenére. Barátai és aktivistatársai határozottan kiálltak amellett, hogy Johnson nem volt öngyilkos hajlamú, és felhívták a figyelmet az esetleges meggyilkolására utaló bizonyítékokra. 2012 végén a New York-i Rendőrség lehetséges gyilkosságként újranyitotta az ügyet – amely mindmáig megoldatlan.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
„Marsha P. Johnson” (nekrológ), The New York Times, 2018. március 8.;
Gillian Brockwell, „The Transgender Women at the Heart of the Stonewall Riots Were Pushed Out of the Gay Rights Movement. Now They Are Getting a Statue in New York”, The Washington Post, 2019. június 12.;
Shayna Jacobs, „Exclusive: DA Reopens Unsolved 1992 Case Involving the »Saint of Gay Life«”, New York Daily News, 2012. december 16.;
Frameline Voices – Pay It No Mind: The Life and Times of Marsha P. Johnson, YouTube, 2012. november 29.;
Episode 11: Marsha P. Johnson & Randy Wicker” (podcast), https://makinggayhistory.com/podcast/episode-11-johnson-wicker.
