1948. február 28.: A brit gyarmati rendőrség tüntetőket lő le Ghánában

Áprilisban könyv formájában is megjelenik A munkásosztály története, Piróth Attila fordításában, a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce közös kiadásában.

Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!

Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.

Ezen a napon, 1948. február 28-án a brit gyarmati rendőrség három ghánai személyt megölt és sokakat megsebesített, amikor tüzet nyitott a fegyvertelen exkatonák menetére Ghánában. A menetelők, akik korábban a brit hadseregben harcoltak, egy petíciót próbáltak meg átadni a kormányzónak, amelyben az emelkedő megélhetési költségek elleni fellépésre szólították fel. Hat afrikai személyt utóbb letartóztattak és tárgyalás nélkül kitoloncoltak. Az ennek nyomán országszerte kitörő zavargásokat leverték.

A  munkásosztály története

„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)

A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.

Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.

Egyoldalas pdf fájljaink könyvtárunkból letölthetők, és közösségi terek, oktatási intézmények faliújságjára kitehetők.

 

Források:
Amma Fosuah Poku, „This Day in History: 28th February 1948”, GhanaWeb, 2012. február 28.;
Nana Akwah, „Today in History – The Riots of 28th February 1948”, GhanaWeb, 2013. február 28.;
„Sgt Adjetey, Cpl Attipoe, Pte Odartey … February 28 Shooting Commemoration at Nationalism Park”, 2012. február 26., Modern Ghana;
Nii-Ashitei Ashitey, „Martyrs of X’borg Crossrodas: Sgt. Adjetey, Cpl. Lamptey & Cpl. Attipoe”, GhanaWeb, 2014. február 28.

Kiemelt kép: Adjetey őrmester, az egyik áldozat (Rendelkezésünkre bocsátotta a Working Class History)