Ezen a napon, 1923. május 11-én több hónapos agitáció után a kormányzó szabadon engedte a mexikói Veracruzban az előző évben bebörtönzött 150, többségében nő lakbérsztrájkolót. A nők fogva tartásuk alatt is sztrájkokat szerveztek, és összecsaptak a börtönőrökkel, miközben a börtönön kívül a munkások általános sztrájkkal fenyegetőzve követelték szabadon bocsátásukat. A szabadon engedett bérlők tízes csoportokban hagyták el a börtönt. Krémszínű ruhát viseltek és szalmakalapot piros szalaggal, támogatóik pedig dalokat énekeltek, jelszavakat kiabáltak, és petárdáztak. A csoport ezután a város főutcáin át a bérlők egyesületének irodájához vonult, ahol tagjai bejelentették, hogy folytatják a bérbeadók elleni közvetlen fellépést.
A munkásosztály története
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn)
A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről.
Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.
Forrás:
Andrew Grant Wood, „Postrevolutionary Pioneer: Anarchist María Luisa Marín and the Veracruz Renters’ Movement”, libcom.org, https://tinyurl.com/ya83nows.
