Ezen a napon, 1914. április 20-án az Egyesült Államok katonái géppuskákkal tüzet nyitottak a sztrájkoló bányászok és családjaik sátortáborára a coloradói Ludlow-ban.
Tizenkétezer bányász lépett sztrájkba előző év szeptemberében a Rockefeller család tulajdonában lévő Colorado Fuel and Iron Company (CF&I) ellen, miután az Amerikai Egyesült Bányamunkások Szakszervezetének (United Mine Workers of America, UMWA) egyik aktivistáját meggyilkolták. A bányászok jobb munkahelyi biztonságot követeltek, valamint azt, hogy pénzben kapják meg fizetésüket, ne pedig csak a vállalat boltjaiban beváltható zsetonokban.
A Rockefellerek családostól kilakoltatták otthonaikból a sztrájkoló bányászokat, akik így kollektív „sátorvárosokat” hoztak létre, amelyek működtetésében a bányászok feleségei segítettek. A vállalat verőlegényei rendszeresen zaklatták a sztrájkolókat, és időnként még géppuskatüzet is zúdítottak a táborokra, amelyben több munkás és gyerek is életét vesztette vagy megsebesült.
Végül a Nemzeti Gárdát vezényelték ki, hogy ürítse ki a sztrájkolók összes táborát. A gárdisták április 20-án reggel támadtak rá a legnagyobb táborra Ludlow-ban. Géppuskákkal tüzet nyitottak a bányászok és családjaik sátraira – a bányászok pedig viszonozták a tüzet. A tábor fő szervezője, Louis Tikas felkereste a Nemzeti Gárda felelős tisztjét, hogy fegyverszünetet kössön, de megverték, majd többször hátba lőtték, amibe belehalt. Aznap éjjel a katonák behatoltak a táborba, és felgyújtották. Tizenegy gyermeket és két nőt öltek meg – a harcokban pedig további tizenhárom embert. A legfiatalabb áldozat a mindössze három hónapos Elvira Valdez volt.
A mészárlás ellen országszerte tiltakozások törtek ki, de a CF&I munkásai vereséget szenvedtek. Sokukat később elbocsátották, és olyan bányászokat vettek fel a helyükre, akik nem voltak szakszervezeti tagok. A sztrájk során összesen hatvanhat embert öltek meg – de egyetlen gárdistát vagy vállalati verőlegényt sem vontak büntetőeljárás alá.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
Sam Lowry, „The Ludlow Massacre, 1914”, libcom.org, 2006. szeptember 11., https://libcom.org/history/articles/ludlow-massacre-1914;
Gregory Deheler, „Ludlow Massacre”, Encyclopaedia Britannica, frissítve 2023. szeptember 18-án.
