Ezen a napon, 1947. augusztus 22-én a személyigazolványok rasszista rendszere elleni munkásosztálybeli tiltakozások és sztrájkok közepette a brit gyarmati rendőrség a kenyai Nakuruban letartóztatta Chege Kibachiát, az Afrikai Munkások Szövetségének (African Workers Federation) vezetőjét. Öt nappal később Makhan Szingh szakszervezeti vezetőt is letartóztatták. Mindeközben az elnök, Jomo Kenyatta függetlenségi vezető a brit munkáspárti (Labour) kormánnyal és a Szakszervezetek Kongresszusával (Trades Union Congress, TUC) együttműködve meghívott egy „szakértőt”, James Patrickot, hogy segítsen a kormánynak engedékeny szakszervezeteket felállítani. Patrick azt tanácsolta a kenyai kormánynak, hogy a dolgozókat szakmák szerint felosztva olyan szakszervezeteket hozzanak létre, amelyek kizárólag munkahelyi testületek, politikai hatáskör nélkül. E szakszervezetek kinyilvánított célja nem a munkások érdekeinek előmozdítása volt, hanem a termelékenység javítása. Kibachiát tíz évre száműzték az országon belül, Szinghet pedig kitoloncolták Indiába.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
Makhan Singh, „Jomo Kenyatta, Post-War Labour Party, Strikes and the Pass System”, libcom.org, https://tinyurl.com/y8xxlp64
