1962. október 27.: A kubai rakétaválság csúcspontja
Vaszilij Arhipov, a B-59 szovjet tengeralattjáró parancsnokhelyettese megtagadta kapitánya azon parancsának jóváhagyását, hogy lőjenek ki nukleáris torpedókat az Egyesült Államok hadihajóira.
Vaszilij Arhipov, a B-59 szovjet tengeralattjáró parancsnokhelyettese megtagadta kapitánya azon parancsának jóváhagyását, hogy lőjenek ki nukleáris torpedókat az Egyesült Államok hadihajóira.
A kórházat a tervezett bezárása ellen tiltakozó dolgozók foglalták el, és kezdték kollektív irányítással működtetni – sikeresen.
Az USA saját állampolgárainak védelme ürügyével szállta meg a szigetet – valójában azonban a régió feletti uralma megerősítése érdekében.
A szexmunkások szakszervezetébe tömörülő nők megtagadták a nemi úton terjedő betegségek kötelező tesztelését mindaddig, amíg a rendőrség véget nem vet a szexmunkások zaklatásának.
A rendőrség nem bírt a rossz munkakörülmények és az emelkedő megélhetési költségek ellen fellázadó munkásokkal, ezért a gazdagok „fehér gárdát” alakítottak, és megkezdték a munkások lemészárlását.
A britek által megszállt karib-tengeri sziget fővárosában, Kingstownban a rendőrség tüzet nyitott a magas árak ellen tüntető munkásokra. Az ennek nyomán kezdődött zavargások miatt szükségállapotot hirdettek.
A brit gyarmati uralom elleni Mau Mau-felkelés leverését segítő szükségállapot kihirdetése után tömeges letartóztatások kezdődtek.
A csatában a koreai függetlenségi hadsereg az anarchista Kim Csva-csin tábornok parancsnoksága alatt a japán császári hadsereg egy teljes hadosztályát megsemmisítette.
Az Egyesült Sörgyári Dolgozók szakszervezetének három tisztviselőjét lefütyülték a színpadról, amikor megpróbáltak felszólalni a vadsztrájkot folytató sörgyári munkások gyűlésén.
A sztrájk országos figyelmet keltett. Hollywoodban feketelistára tett színészek, rendezők és producerek 1954-ben elkészítették belőle a Salt of the Earthcímű filmet, amelyben a legtöbb szerepet munkások játszották.