1978. július 17.: Antirasszista sztrájk Londonban
A sztrájkolókhoz 400 diák csatlakozott egy túlnyomórészt brit ázsiai tanulókat oktató iskolából, hogy az iskola körül uralkodó rasszista erőszak ellen tiltakozzanak.
A sztrájkolókhoz 400 diák csatlakozott egy túlnyomórészt brit ázsiai tanulókat oktató iskolából, hogy az iskola körül uralkodó rasszista erőszak ellen tiltakozzanak.
Ward epeköves fájdalmai miatt ment kórházba; ekkor már másfél éve volt műtétre előjegyezve, ám azt mondták, további egy évet kell várnia – kivéve, ha ki tud fizetni 500 fontot magánkezelésre.
A név ironikusnak bizonyult, miután egy éven belül 29 tagja közül 14-et belső tisztogatások során meggyilkoltak, mivel nem tartották eléggé forradalmárnak őket.
A lakhatási árak, a magas megélhetési költségek és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni tiltakozás két hét alatt országossá duzzadt.
A Szocialista Párt által benyújtott törvényjavaslat széles körben kibővítette a fogyatékkal élő emberek sterilizálását, a vélelmezetten „rossz minőségű” gyermekek születésének megelőzése érdekében. A törvényt csak 1996-ban vonták vissza.
A Világ Ipari Munkásai szakszervezet több mint ezer rézbányászát felfegyverzett önbíráskodók toloncolták törvénytelenül ki.
A japán amerikai szakács azért utazott Spanyolországba, hogy a fasiszták ellen harcoljon a polgárháborúban.
A huszonhét éves szüfrazsett megpróbálta betörni a királyi pár limuzinjának ablakait. Az esetet a sajtó „a női választójogi agitáció történetének talán legmerészebb kísérleteként” jellemezte.
„Nincs sör, nincs munka” szlogennel több százezer fős munkásosztálybeli mozgalom indult, azzal a céllal, hogy sztrájkokkal állja útját a szesztilalomnak.
A fegyveres fehér csőcselék a város többségében fekete republikánusok lakta negyedébe vonult, ahol megölte a Nemzeti Gárda hat fekete milicistáját – négyüket azt követően, hogy megadták magukat.