Az USA egyik első, több rasszt átfogó szakszervezeteként az IWW azt szorgalmazta, hogy az összes munkás egyetlen nagy szakszervezetben egyesüljön, és úgy vegye át a társadalom ellenőrzését.
Másnap a Staley kizárta az üzemből közel nyolcszáz termelő munkását; így próbálta rájuk kényszeríteni a nyolcról tizenkét órás műszakra való átállást. Ezzel óriási harc vette kezdetét, amely csak 1995 decemberében ért véget,
A francia hadsereg a lázadást decemberre verte le, miután a kanak lakosság 5 százalékát megölték, számos törzsfőnököt tárgyalás nélkül kivégeztek, és számos törzset más szigetekre deportáltak.
Radomban a tüntetők felgyújtották a Kommunista Párt székházát, barikádokat emeltek, és összecsaptak a rendőrséggel.
Száz festékszóró munkás szüntette be a munkát, miután megtudták, hogy a napi két teaszünetet megrövidítik, és csoportonként más és más időpontban tartják. A sztrájk 10 millió fontos termeléskiesést okozott a vállalatnak.
A Jugoszlávia náci megszállása ellen harcoló osztag megalakulásának emlékére ma Horvátországban június 22-e munkaszüneti nap, az „Antifasiszta Harc Napja”.
A lovasrendőrség rárontott a 30 ezer sztrájkolóból álló tömegre tömegre. Az erőszakos támadásban két sztrájkoló vesztette életét, negyvenöt tüntető sebesült meg, és sokakat letartóztattak.
„Miért kérik tőlem, hogy húzzak egyenruhát, és az otthonomtól 10 000 mérföldre barna embereket bombázzak és lőjek, miközben Louisville-ben az úgynevezett néger emberekkel úgy bánnak, mint a kutyákkal?”
A brit gyarmati hatóságok megpróbálták letartóztatni a munkaügyi vita egyik vezetőjét, Uriah Butlert, az egykori olajipari munkásból lett prédikátort, de a munkások tömege a védelmére kelt, és két rendőrt megölt.
A tizennyolc éves ukrán náciellenes harcos két náci tisztet csábított az erdőbe, hogy barátai megöljék őket.