1999. július 7.: Építőipari munkások sztrájkja Londonban
A jufizetetlen bérek miatt kirobbant sztrájk során a brit munkások szolidaritást vállaltak a kelet- és nyugat-európai országokból érkezett munkatársaikkal.
A jufizetetlen bérek miatt kirobbant sztrájk során a brit munkások szolidaritást vállaltak a kelet- és nyugat-európai országokból érkezett munkatársaikkal.
A rendőrség által folyamatosan zaklatott fekete transz aktivista és szexmunkás halálát Johnson súlyos fejsérülése ellenére a rendőrség öngyilkosságnak minősítette. Ügyét csak 2012-ben nyitották újra.
A rendőrség az alkalmi munkaerő-felvételi módszerek ellen tiltakozó kikötőmunkásokra támadt, és három embert megölt, 115-öt pedig kórházba juttatott.
Az Antirasszista Akció két tagját fehér szupremacisták gyilkolták meg. Az egyik neonácit gyorsan bebörtönözték, a többieket viszont csak 2012-ben ítélték el a gyilkosságokért.
A polgári utasszállító repülőgép fedélzetén tartózkodó 290 személyből senki sem élte túl a szerencsétlenséget. Az USA Haditengerészete ezután hazugságok egész sorával igyekezett hárítani a felelősségét.
Az USA és az Egyesült Királyság által támogatott diktátor több tízezer munkást és ellenzékit kínoztatott és gyilkoltatott meg az uralma alatt.
Népfelkelés és általános sztrájk kényszerítette lemondásra Jorge Ubicót, az USA által támogatott guatemalai diktátort.
Több ezer munkás sztrájkkal tiltakozott Harnam Szingh műszakvezető rendőri őrizetben bekövetkezett halála ellen.
A kitoloncolásra az új-mexikói Gallupban tartott sztrájkot követően került sor – miután a sztrájk megtörésére statáriumot hirdettek, amely hat hónapig tartott.
A katoni diktatúrát ellenző Quinteros azután kért menedéket a nagykövetségen, hogy megszökött katonai kísérete elől, és átugrott a nagykövetség falán.