1910. május 20.: A Kótoku-incidens
Miután a kapán rendőrség Mijasita Takicsi otthonában és bombakészítéshez szolgáló anyagokat talált, megkezdődött a szocialisták és anarchisták tömeges letartóztatása
Miután a kapán rendőrség Mijasita Takicsi otthonában és bombakészítéshez szolgáló anyagokat talált, megkezdődött a szocialisták és anarchisták tömeges letartóztatása
A lázadó katonák megtagadták, hogy lövészárokba vonuljanak. Ellenállásukat leverték, és a zendülő katonák közül tízből egyet találomra lelőttek. Az összes érintett magasabb rangú tisztet agyonlőtték, az altiszteket pedig bebörtönözték.
A felkelés azután robbant ki, hogy a kormány csapatai tüzet nyitottak a békés kormányellenes tüntetőkre, és több százat megöltek.
Mintegy százezer eltökélt munkás sztrájkolt, a szakszervezeti vezetők mégis az ismételt munkába állást rendelték el.
Négy békesen tüntető sztrájkoló szulfátgyári munkást és egy járókelőt megöltek, több embert pedig megsebesítettek.
A 68-as májusi lázadás során tízmillió munkás lépett általános sztrájkba Franciaország-szerte.
A Saab-Scania-autógyárból induló sztrájk húsz másik gyárra terjedt át, így 45 ezer munkás követelte a bérek emelését – sikeresen.
A bebörtönzött, többségében nő lakbérsztrájkolók fogva tartásuk alatt is sztrájkokat szerveztek, és összecsaptak a börtönőrökkel, a börtönön kívül pedig a munkások általános sztrájkkal fenyegetőzve követelték szabadon bocsátásukat.
Az országszerte zajló sztrájkok 8%-os béremelésre kényszerítték a hatóságokat. Hamarosan több száz munkást letartóztattak, és sokakat koncentrációs táborokba küldtek.
A női jogi gyűlésen rajtaütő rendőröket virágcserepek, asztalok és székek zuhataga fogadta, valamint a dzsúdzsucuban képzett testőrök.