Reagan, az USA elnöke – egykori szakszervezeti vezető – két nap sztrájkot követően bocsátotta el a légiforgalmi irányítókat, miután megtagadták az ismételt munkába állást.
A Dodge Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom az Egyesült Autóipari Munkások (UAW) szakszervezete által alkalmazott rasszalapú megkülönböztetés ellen tiltakozott.
A sztrájkolókra tüzet nyitó vezetők közül egy ellen sem emeltek vádat, ugyanakkor a legtöbb sztrájkolót letartóztatták, és súlyos vádakkal – köztük zavargás és gyilkosság vádjával – bíróság elé állították.
Az USA negyedmillió civil életét követelő, kegyetlen hadjáratot követően vette át az ellenőrzést a frissen függetlenné vált köztársaság felett.
„Miért kérik tőlem, hogy húzzak egyenruhát, és az otthonomtól 10 000 mérföldre barna embereket bombázzak és lőjek, miközben Louisville-ben az úgynevezett néger emberekkel úgy bánnak, mint a kutyákkal?”
A Los Angeles-i rendőrség az ISS takarítóvállalat ellen szervezett békés tüntetés 500 résztvevőjére támadt. Azóta évente ezen a napon rendezik meg az „Igazságot a takarítóknak” napot.
A nők a bérdiszkrimináció miatt indítottak munkaügyi vitát, mivel sokkal kevesebbet kerestek, mint lényegesen kevésbé sikeres férfi kollégáik.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.
A sztrájkolók – akiknek mintegy fele afrikai amerikai volt – csatlakoztak a Világ Ipari Munkásai szakszervezethez. Ez lett az egyik első példa a több rasszt átfogó, hatékony szakszervezeti mozgalomra az Egyesült Államokban.
A sztrájkot a Világ Ipari Munkásai (Industrial Workers of the World, IWW) szakszervezet szervezte, és a sztrájk csúcspontján több mint hatezer dolgozó tagadta meg a munkát.