Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.
Az Egyesült Államok történetének talán legnagyobb rabszolgafelkelése zajlott le Louisiana partvidékén. A felkelők lőfegyverek nélkül vették fel a harcot a helyi milíciával.
Három–tízezer embert – radikális munkásokat és baloldaliakat, mindenekelőtt anarchistákat, zömében egyesült államokbeli állampolgárokat – tartóztattak le és tartottak fogva tárgyalás nélkül.
Néhány hónappal később a rendőrség a Társaság az Emberi Jogokért több vezető tagját letartóztatotta, és a csoport megszűnt.
Miután fekete louisianai cukornádmunkások léptek sztrájkba csekély fizetésük miatt, a louisianai milícia a sztrájk két vezetőjét meglincselte, és legalább ötven fegyvertelen munkást lelőtt.
A Fehér Ház előtt a nők választójogáért tüntető nőket a rendőrség a Virginia állambeli Occoquan dologházba vitte, ahol brutálisan bántalmazták őket.
A seprűket, légycsapókat, szőnyegeket készítő pennsylvaniai látássérültek magasabb béreket követeltek munkájukért, és sztrájkot helyeztek kilátásba – majd szakszervezetet alapítottak, és csatlakoztak az Amerikai Munkásszövetséghez.
Az Egyesült Sörgyári Dolgozók szakszervezetének három tisztviselőjét lefütyülték a színpadról, amikor megpróbáltak felszólalni a vadsztrájkot folytató sörgyári munkások gyűlésén.
A gyár többségében nőkből álló munkaereje vadsztrájkba lépett, hogy így kényszerítse a munkáltatót a heti munkaidőt hatvanról ötvennégy órára csökkentő új, államszintű törvény betartására.
A város jogszabállyal lehetetlenítette el a Fekete Párducok önvédelmi járőrözését, miután egy középiskolában fegyveres Párducok jelentek meg, hogy megvédjék a fehérek által megtámadott és megfenyegetett fekete diákokat.