Munka Lovagjai
1887. november 23.: A thibodaux-i mészárlás
Miután fekete louisianai cukornádmunkások léptek sztrájkba csekély fizetésük miatt, a louisianai milícia a sztrájk két vezetőjét meglincselte, és legalább ötven fegyvertelen munkást lelőtt.
Címke: Egyesült Államok
4. oldal, összesen 5
szüfrazsettek
1917. november 14.: „A terror éjszakája”
A Fehér Ház előtt a nők választójogáért tüntető nőket a rendőrség a Virginia állambeli Occoquan dologházba vitte, ahol brutálisan bántalmazták őket.
szakszervezet-alapítás
1919. október 30.: Sztrájkot helyeznek kilátásba a vakok munkásotthonában
A seprűket, légycsapókat, szőnyegeket készítő pennsylvaniai látássérültek magasabb béreket követeltek munkájukért, és sztrájkot helyeztek kilátásba – majd szakszervezetet alapítottak, és csatlakoztak az Amerikai Munkásszövetséghez.
vadsztrájk
1948. október 18.: Sörgyári vadsztrájk New Yorkban
Az Egyesült Sörgyári Dolgozók szakszervezetének három tisztviselőjét lefütyülték a színpadról, amikor megpróbáltak felszólalni a vadsztrájkot folytató sörgyári munkások gyűlésén.
munkaidő-csökkentés
1912. október 9.: Vadsztrájk a Phoenix Mill-gyárban
A gyár többségében nőkből álló munkaereje vadsztrájkba lépett, hogy így kényszerítse a munkáltatót a heti munkaidőt hatvanról ötvennégy órára csökkentő új, államszintű törvény betartására.
katonai diktatúra
1973. szeptember 16.: Pinochet katonái meggyilkolják Víctor Jarát
A kommunista zenészt Chile nemzeti stadionjában tartották fogva, ahol az őrök megkínozták, eltörték az ujjait, összezúzták a két kezét, aztán azt mondták, most próbáljon gitározni. Ezután negyven golyóval végeztek vele.
tízórás munkanap
1845. szeptember 15.: Ötezer pamutgyári munkásnő lép sztrájkba Pittsburgh-ben
Bár a nők követeléseit nem teljesítették, a sztrájk országos figyelmet kapott. 1848. július 4-én, a függetlenség napján a pennsylvaniai törvényhozás elfogadta a tízórás munkanapról szóló törvényt.
Függetlenségi nyilatkozat
1776. július 4.: Az USA kikiáltja függetlenségét
Bár a Függetlenségi nyilatkozat harcias retorikával kimondta, hogy minden „ember” „egyenlő”, és „elidegeníthetetlen jogokkal” rendelkezik, az új szabadságok nem vonatkoztak mindenkire.
Pinkerton
1892. június 29.: A Carnegie acélgyár dolgozóit kizárják az üzemből
Henry Clay Frick üzemvezető először kizárta, majd július 2-án elbocsátotta a szakszervezeti tagsággal rendelkező munkásokat. A szakképzetlen, szakszervezeti tagsággal nem rendelkező munkások tiltakozásként beszüntették a munkát.
egy nagy szakszervezet
1905. június 27.: Megalakul a Világ Ipari Munkásai (IWW) szakszervezet
Az USA egyik első, több rasszt átfogó szakszervezeteként az IWW azt szorgalmazta, hogy az összes munkás egyetlen nagy szakszervezetben egyesüljön, és úgy vegye át a társadalom ellenőrzését.