1913. november 6.: Indiai bányamunkások sztrájkja Dél-Afrikában
Mintegy kétezer bányász vonult fel, nők és gyermekek kíséretében, és tiltakozott a korábban szerződéses szolgaként dolgozókra kivetett új adó ellen.
Mintegy kétezer bányász vonult fel, nők és gyermekek kíséretében, és tiltakozott a korábban szerződéses szolgaként dolgozókra kivetett új adó ellen.
A Ku-Klux-Klan (KKK) elleni tüntetésen a KKK és az Amerikai Náci Párt (ANP) tagjai öt antirasszistát öltek meg.
A vietnámi partnoknál állomásozó hadihajón a rasszalapú feszültségek torkolltak lázadásba. Emiatt utóbb huszonhét fekete tengerészt letartóztattak, és vádat emeltek ellenük – míg a fehér tengerészek közül egy ellen sem.
A tüntetők a belső útlevelek rendszere ellen tiltakoztak, amely a fekete és indiai emberek szabad mozgását korlátozta az apartheid idején. A tiltakozás az egész országra kiterjedő, két éven át tartó polgári engedetlenségi hullámot indított el.
A Párducok felfegyverkezve bevonultak Kalifornia állam Capitoliumába, hogy így tiltakozzanak egy őket célzó, fegyvertartást szabályozó törvényjavaslat ellen.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
A csikánó diákoknak nem volt szabad spanyolul beszélniük az órákon, és gyakran lebeszélték őket a továbbtanulásról. Követeléseik között szerepelt, hogy a mexikói amerikai történelem is kapjon helyet a tankönyvekben.
A lázadás azt követően robbant ki, hogy Carmelita Torres tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt.
A pusztító pestisjárvány ellen küzdő egészségügyi tisztviselők megpróbálták célzottan felgyújtani a kínai városrész lakóházait és üzleteit, ám a tűz elharapózott.
Az USA történelmének egyik legsúlyosabb rasszista incidensében a fegyveres fehér rasszisták több mint száz afrikai amerikait öltek meg.