A lakosság szegregálására szolgáló belső útlevelek rasszista rendszere elleni kampány három hónapon át tartott, és 700 afrikai embert letartóztatása nyomán sikertelenül zárult.
Mintegy kétezer bányász vonult fel, nők és gyermekek kíséretében, és tiltakozott a korábban szerződéses szolgaként dolgozókra kivetett új adó ellen.
A Ku-Klux-Klan (KKK) elleni tüntetésen a KKK és az Amerikai Náci Párt (ANP) tagjai öt antirasszistát öltek meg.
A vietnámi partnoknál állomásozó hadihajón a rasszalapú feszültségek torkolltak lázadásba. Emiatt utóbb huszonhét fekete tengerészt letartóztattak, és vádat emeltek ellenük – míg a fehér tengerészek közül egy ellen sem.
A tüntetők a belső útlevelek rendszere ellen tiltakoztak, amely a fekete és indiai emberek szabad mozgását korlátozta az apartheid idején. A tiltakozás az egész országra kiterjedő, két éven át tartó polgári engedetlenségi hullámot indított el.
A Párducok felfegyverkezve bevonultak Kalifornia állam Capitoliumába, hogy így tiltakozzanak egy őket célzó, fegyvertartást szabályozó törvényjavaslat ellen.
Miután a fekete és ázsiai munkásokat kizárták a városi buszokon dolgozók köréből, a karib-térségbeli migráns munkások bojkottot hirdettek.
A csikánó diákoknak nem volt szabad spanyolul beszélniük az órákon, és gyakran lebeszélték őket a továbbtanulásról. Követeléseik között szerepelt, hogy a mexikói amerikai történelem is kapjon helyet a tankönyvekben.
A lázadás azt követően robbant ki, hogy Carmelita Torres tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt.
A pusztító pestisjárvány ellen küzdő egészségügyi tisztviselők megpróbálták célzottan felgyújtani a kínai városrész lakóházait és üzleteit, ám a tűz elharapózott.