„Kezemen fekete kesztyű volt, amely a társadalmi hatalmat, a feketék hatalmát jelképezte; lábamon zokni, cipő nélkül, a szegénység jeleként; nyakamon fekete sál, amely a lincseléseket szimbolizálta, az akasztásokat, amelyeket a fekete emberek elszenvedtek az ország építése közben.”
„Nem olimpiát akarunk, hanem forradalmat” – skandálták az olimpia megrendezésének óriási költségei ellen békésen tüntető diákok Mexikóvárosban, mielőtt a rendőrség százukkal végzett volna.
Hetvenezer építőipari dolgozó szüntette be a munkát bő egy héttel korábban, és hirdetett határozatlan idejű sztrájkot, 13 százalékos béremelést követelve. Végül 12 százalékban állapodtak meg.
A szövetség épóületét elfoglaló futballisták a labdarúgás „haszonlesőinek” azonnali elbocsátását és a profitmentes foci megteremtését követelték.
Az autóversenyzők az új „szuperlicenc” ellen tiltakoztak, amely hároméves szerződéssel kötötte volna meg a pilóták kezét, és tiltotta volna a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) bárminemű bírálatát.