felkelés
1943. szeptember 27. A nápolyi négy nap kezdete
A 18-33 éves férfiak deportálása ellen fellázadó nápolyi lakosoknak 663 emberélet árán sikerült vereséget mérniük a nácikra.
Címke: náci Németország
Gdańsk
1939. szeptember 1.: A második világháború első összecsapása
A lengyelországi Gdańsk postahivatalának ötvenhat dolgozója 15 órán át feltartotta a náci előrenyomulást. Mivel nem voltak katonák, a haditörvényszék banditaként ítélte el és kivégeztette őket.
Porajmos
1944. augusztus 2.: Romák és szintók ellenállása az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban
„A nők harcoltak a leghevesebben”, mivel „fiatalabbak és erősebbek” voltak a többi fogvatartottnál, és „védték a gyerekeiket”. A túlerővel szemben azonban elkerülhetetlenül alulmaradtak, és mindannyiukat gázkamrákban gyilkolták meg.
vállalati führerek
1933. május 19: Eltörlik a kollektív szerződéseket a náci Németországban
Ahogy a náci rezsim sok más intézkedése, ez is a nagyvállalatoknak kedvezett, és segített alacsonyan tartani a béreket. Az Egyesült Államok kormánya kijelentette: „efféle csalétkekkel vették rá a német nagyiparosokat a náci ügy támogatására”.
LMBT+ emberek üldözése
1933. május 6.: Nácik rohanják le a berlini Szexológiai Intézetet
Néhány nappal a razzia után az intézet hatalmas könyvtárát az utcán égették el, miközben Joseph Goebbels propagandaminiszter beszédet mondott. A nácik ezt követően fokozták az LMBT+ emberek üldözését.
Párizsi kommün
1871. április 6.: A párizsi kommün nemzetőrei megsemmisítik a guillotine-t
A kommün kerületi bizottsága megszavazta, hogy foglalják le a „monarchista uralom e szolgai eszközeit”, és semmisítsék meg őket „egyszer s mindenkorra… a kerület megtisztulása és új szabadságunk megszentelése érdekében”.
Rosenstrasse
1943. február 27.: Megkezdődik a Rosenstrasse-i tüntetéssorozat
Ez volt az egyetlen olyan nyilvános tömegdemonstráció, amelyet németek szerveztek a zsidók deportálása ellen.
antifasiszta aktivisták
1943. február 22.: Kivégzik a Fehér Rózsa három aktivistáját
A náci kormány megbuktatását sürgettő Cristoph Probstot, Hans Schollt és Sophie Schollt guillotinnal végezték ki.
führer-elv a munkahelyen
1934. január 20.: Rendelet a nemzeti munkaerő szabályozásáról Németországban
A rendelet a tulajdonost a vállalat vezérének tekintette; az ő felelőssége volt meghozni az összes „döntést az alkalmazottak és a munkavállalók helyett, a vállalkozással kapcsolatos minden ügyben”.
kötelező sorozás
1942. augusztus 31.: Vadsztrájk Luxemburgban
A sztrájk a megszálló náci rezsim rendelkezése ellen indult, amely előírta a fiatalok besorozását a német hadseregbe. A náci terror egy hét alatt megtörte a sztrájkot.