1943. március 5.: Sztrájk a torinói Fiat Mirafiori-gyárban
Egy héten belül százezer munkás szüntette be a munkát, és vonult utcára különféle követelésekkel. A konfliktus nyomán fokozódott a fasizmussal szembeni ellenállás.
Egy héten belül százezer munkás szüntette be a munkát, és vonult utcára különféle követelésekkel. A konfliktus nyomán fokozódott a fasizmussal szembeni ellenállás.
Az olaszországi Tarantóban állomásozó brit nyugat-indiai ezred fekete katonái fellázadtak a döbbenetesen rasszista bánásmód ellen, és megtámadták tisztjeiket.
A fasiszták által két nappal korábban meggyilkolt ártatlan gazda temetési menetének élén A Nép Merészei (Arditi del Popolo), Olaszország első militáns antifasiszta csoportjának oszlopa haladt.
Az üres otthonokat elfoglaló családok helyi munkások és munkanélküliek támogatásával ellenálltak a rendőrség erőszakos kilakoltatási kísérleteinek, és a lakhatási probnléma megoldására kényszerítettéj az önkormányzatot.
A diktátor és társai holttestét a milánói Piazzale Loretón egy benzinkút tetejének rácsszerkezetére akasztották fel, fejjel lefelé. Az előző év folyamán a milánói Gestapo tizenöt olasz partizánt végzett ki nyilvánosan ugyanazon a téren.
A merénylő, Violet Gibson ír arisztokrata békeaktivista Mussolini fejére célzott, de a golyó a diktátor orrát találta el.
A kommunista vezetésű partizán hazafias akciócsoportok tucatnyi tagja harminc SS-katonát megölt, százat pedig megsebesített. Másnap a nácik véres bosszút álltak.
A két nővér aktív tagja volt a Női Védelmi Csoportok nevű antifasiszta női ellenálló szervezetnek. A gyári munkások az egész régióban beszüntették a munkát a temetési szertartás idejére.
A Folyamatos Harc (Lotta Continua) nevű, parlamenten kívüli szélsőbaloldali csoport huszonnégy éves aktivistájának halála nyomán súlyos zavargások robbantak ki.
A robbantást a szélsőjobb hajtotta végre az állammal együttműködve, a „feszültség stratégiája” részeként.