Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1968. április 4-én a Tennessee állambeli Memphisben merénylet áldozata lett Martin Luther King Jr., az erőszakmentességet hirdető, szocialista polgárjogi aktivista. King azért érkezett Memphisbe, hogy támogassa a fekete köztisztasági dolgozók sztrájkját – amely a vietnámi háború ellen tiltakozó országos munkabeszüntetés-hullám része volt. King elképzelései a merényletet megelőző években mind radikálisabbá váltak: a rasszizmussal való szembehelyezkedésen túl mindinkább szembefordult az USA imperializmusával Vietnámban és másutt, és magával a kapitalizmussal is. Elkezdte szervezni a Szegény emberek kampányát, amelynek célja a munkásosztálybeli és szegény emberek egyesítése volt, az összes rasszra kiterjedően.
Bár Kinget ma széles körben nagyra tartják az intézményes politika meghatározó alakjai, akkoriban még gyűlölték a gazdagok és a hatalmasok – és a fehér amerikaiak többsége is. A média negatív beszámolóinak hatására az USA lakosságának mindössze 22 százaléka helyeselte a tömegközlekedés szegregációjának felszámolását célzó szabadságutakat, 63 százaléka pedig negatívan ítélte meg Kinget.
William Smith, az FBI belföldi hírszerzésének vezetője „a kommunizmus, a négerek és a nemzetbiztonság szempontjából a nemzet jövőjére nézve a legveszélyesebb néger”-nek nevezte Kinget, majd névtelen levelet is küldött neki, amelyben zsarolással öngyilkosságra próbálta rábírni.
King meggyilkolása nyomán sokan kiábrándultak a pacifizmusból, és a polgárháború óta nem látott zavargáshullám robbant ki szerte az Egyesült Államokban.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
Jeff Wallenfeldt, „Assassination of Martin Luther King Jr.”, Encyclopaedia Britannica, frissítve 2023. október 5-én;
Bhaskar Sunkara, „Martin Luther King Was No Prophet of Unity. He Was a Radical”, The Guardian, 2019. január 21.;
Peter Dreier és E.P. Clapp, „Martin Luther King Was a Democratic Socialist”, Huffpost, 2016. január 18.;
Douglas Sturm, „Martin Luther King, Jr., as Democratic Socialist”, Journal of Religious Ethics 18, no. 2 (1990. ősz): 79–105;
„What an Uncensored Letter to MLK Reveals”, The New York Times, 2014. november 16.
