A szigetcsoport fölött uralkodó gyarmati hatalom, Nagy-Britannia jatonái nyolcvankét embert letartóztattak, négy főszervezőt pedig kitoloncoltak. A kormány szigorú törvényeket vezetett be a sztrájkok és tiltakozások felszámolására.
A rabszolgaság eltörlése után is megmaradt brit uralom ellen már korábban is többször munkáslázadások hullámai söpörtek végig az országon, amelyeket a gyarmati hatóságoknak nehezen sikerült elfojtani.
Miután az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 15 feltételezett brit hírszerző tisztet meggyilkolt, a brit gyarmati rendőrség lerohanta a Croke Park stadiont, és válogatás nélkül tüzet nyitott a nézőkre.
A brit gyarmati uralom elleni Mau Mau-felkelés leverését segítő szükségállapot kihirdetése után tömeges letartóztatások kezdődtek.
Hivatalba lépése után Wilson brit csapatokat küldött Ománba, hogy megvédjék a szultán báburalmát a népfelkeléssel szemben.
A brit gyarmatosítás ellen küzdő Mau Mau-k által leszúrt fehérek megtorlására a britek több tízezer embert megöltek, és százezreket zártak koncentrációs táborokba.
A több ezer fős tömeg így tiltakozott az indonéz fővárosban Malajzia két nappal korábbi – gyarmati kort idéző – létrehozása ellen.
Demerara-Essequibo brit gyarmatán – a mai Guyanában – több mint tízezer, rabszolgasorban élő, többségében kreol ember járt ültetvényről ültetvényre, hogy fegyvereket lopjon, gazdáikat pedig tömlöcbe – néhányukat kalodába – zárja.
Bár a Függetlenségi nyilatkozat harcias retorikával kimondta, hogy minden „ember” „egyenlő”, és „elidegeníthetetlen jogokkal” rendelkezik, az új szabadságok nem vonatkoztak mindenkire.
A brit gyarmati hatóságok megpróbálták letartóztatni a munkaügyi vita egyik vezetőjét, Uriah Butlert, az egykori olajipari munkásból lett prédikátort, de a munkások tömege a védelmére kelt, és két rendőrt megölt.