A rendőrség nem bírt a rossz munkakörülmények és az emelkedő megélhetési költségek ellen fellázadó munkásokkal, ezért a gazdagok „fehér gárdát” alakítottak, és megkezdték a munkások lemészárlását.
A britek által megszállt karib-tengeri sziget fővárosában, Kingstownban a rendőrség tüzet nyitott a magas árak ellen tüntető munkásokra. Az ennek nyomán kezdődött zavargások miatt szükségállapotot hirdettek.
A banki dolgozók fizetésemelési követeléseit támogató helyi általános sztrájk tört ki, amely teljes sikert hozott.
A brazíliai São Pauló-i munkások zavargásokkal, majd általános sztrájkkal reagáltak a fiatal cipész halálára – és csak a széles körű, 10 százalékos béremelés nyomán voltak hajlandók ismét munkába állni.
A libanoni hadsereg öt férfit és egy nőt ölt meg, és több tucat személyt megsebesített a magas üzemanyagárak és a magas megélhetési költségek ellen szervezett tüntetésen.
A tiltakozó nők a magas árak és az éhínség ellen vonultak az utcára. Az ő fellépésük indította el a februári forradalmat.
A sztrájkhullámot a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó háziasszonyok tüntetése indította el, akik sztrájkba hívták a – túlnyomórészt nő – textilmunkásokat.