1941. szeptember 8.: A norvég tejsztrájk
Miután a megszálló német megszüntette a dolgozók tejadagját, két nap alatt mintegy ötven munkahelyen 20–25 ezer munkás lépett sztrájkba. A nácik válaszul statáriumot hirdettek.
Miután a megszálló német megszüntette a dolgozók tejadagját, két nap alatt mintegy ötven munkahelyen 20–25 ezer munkás lépett sztrájkba. A nácik válaszul statáriumot hirdettek.
Az antifasiszta Dimadi kémként dolgozott a német helyőrség főhadiszállásán, és információkat adott át az ellenállásnak.
A várost visszafoglaló Szabad Francia egységen előzetesen etnikai tisztogatást hajtottak végre: eltávolították a fekete katonákat, mivel az USA és az Egyesült Királyság katonai parancsnokai csak ezzel a feltétellel voltak hajlandók engedélyezni a franciáknak a város felszabadítását.
A Jugoszlávia náci megszállása ellen harcoló osztag megalakulásának emlékére ma Horvátországban június 22-e munkaszüneti nap, az „Antifasiszta Harc Napja”.
Mielőtt a nácik átvették a műsorszolgáltatás irányítását, sok színész megfogadta, hogy sztrájkba lép, ha bármelyik művészt politikai okokból elbocsátják. A halálbüntetéssel való fenyegetés dacára a sztrájk öt hétig folytatódott.
A diktátor és társai holttestét a milánói Piazzale Loretón egy benzinkút tetejének rácsszerkezetére akasztották fel, fejjel lefelé. Az előző év folyamán a milánói Gestapo tizenöt olasz partizánt végzett ki nyilvánosan ugyanazon a téren.
A kommunista vezetésű partizán hazafias akciócsoportok tucatnyi tagja harminc SS-katonát megölt, százat pedig megsebesített. Másnap a nácik véres bosszút álltak.
A megszállás során Szaloniki teljes lakosságának 10 százalékát, zsidó lakosságának 96 százalékát és iparának 90 százalékát veszítette el.