Támogasd a MOT-ot a könyv előrendelésével!
Könyvbemutató április 23-án a Gólyában.
Ezen a napon, 1871. április 6-án a párizsi kommün 137. zászlóaljának lázadó nemzetőrcsapatai lefoglalták a helyi guillotine-t, darabokra zúzták, és a 11. kerületi városháza előtt a bámészkodók hatalmas tömegének tapsa közepette elégették.
A kormány nem sokkal korábban új típusú guillotine-t fejlesztett ki, amely gyorsabb volt és könnyebben szállítható. A kommün kerületi bizottsága megszavazta, hogy foglalják le a „monarchista uralom e szolgai eszközeit”, és semmisítsék meg őket „egyszer s mindenkorra… a kerület megtisztulása és új szabadságunk megszentelése érdekében”.
Bár a baloldaliak között is akadnak, akik dicsőítik a guillotine-t, tény, hogy elsősorban a radikálisok és a hatalom nélküliek ellen használták. Jóllehet az eszköz a francia forradalom alatt, az arisztokraták kivégzéséről híresült el, az új „forradalmi” kormány hamarosan a baloldaliak ellen fordította.
Németország náci kormánya is nagy híve volt a guillotine-nak: több mint 16 ezer embert végeztek ki vele, köztük sok ellenálló aktivistát is, például Sophie és Hans Schollt.
A második világháborút követően is több helyen használták, például a karib-tengeri francia gyarmatokon, az államszocialista berendezkedésű NDK-ban és Franciaországban is – ahol utolsóként egy gyilkosságért halálra ítélt tunéziai mezőgazdasági munkást fejeztek le vele 1977-ben.
„A kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot” (Howard Zinn) A történelmet nem a királyok, politikusok alakítják, hanem mi: egyszerű emberek milliárdjai. A munkásosztály története – a Working Class History magyar oldala – évfordulós rövidhírek formájában mutatja be a történelmet alulnézetben, az elnyomás elleni küzdelem megannyi epizódját. Itt olvashatsz többet a projektről. Az anyagot a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Mérce együttműködésében, Piróth Attila fordításában, Klopfer Judit szerkesztésében adjuk közre a MOT weboldalán, Facebook-oldalán és Instagram-oldalán.A munkásosztály története
Források:
„Against the Logic of the Guillotine: Why the Paris Commune Burned the Guillotine and We Should Too”, CrimethInc, https://tinyurl.com/yc8vebpr;
Frank Jellinek, The Paris Commune of 1871 (Vancouver, BC: Read Books, 2013), 227;
Franklin E. Zimring, The Contradictions of American Capital Punishment (Oxford: Oxford University Press, 2004), 33;
Robert Frederick Opie, Guillotine: The Timbers of Justice (Cheltenham, UK: History Press, 2013), 131;
Jörg Osterloh és Clemens Vollnhals, NS-Prozesse und deutsche Öffentlichkeit: Besatzungszeit, frühe Bundesrepublik und DDR (Göttingen, DE: Vandenhoeck & Ruprecht, 2013), 368;
John O. Koehler, Stasi: The Untold Story of the East German Secret Police (New York: Basic Books, 2008), 18.
