2005. július 22.: Köztisztviselők sztrájkja Tongán
A 60–90 százalékos fizetésemelést követelő köztisztviselők sztrájkja gyakorlatilag megbénította a kormányzatot, és a sziget monarchiáját története legjelentősebb kihívása elé állította.
A 60–90 százalékos fizetésemelést követelő köztisztviselők sztrájkja gyakorlatilag megbénította a kormányzatot, és a sziget monarchiáját története legjelentősebb kihívása elé állította.
Hetvenezer építőipari dolgozó szüntette be a munkát bő egy héttel korábban, és hirdetett határozatlan idejű sztrájkot, 13 százalékos béremelést követelve. Végül 12 százalékban állapodtak meg.
A brit gyarmati hatóságok megpróbálták letartóztatni a munkaügyi vita egyik vezetőjét, Uriah Butlert, az egykori olajipari munkásból lett prédikátort, de a munkások tömege a védelmére kelt, és két rendőrt megölt.
A sztrájkra agitálást tiltó bírósági végzések és a McDonald’s próbálkozásai ellenére a tiltakozók hat hónapig kitartottak, és 24 százalékos béremelést sikerült kivívniuk.
A munkabeszüntetést kezdeményező tanárok Facebook-csoportokban szerveződtek, szembeszegülve a törvénnyel és saját szakszervezeteik utasításaival. Tiltakozásuk sikerrel zárult.
A munkások általános sztrájkbizottságot választottak, és maguk kezdték irányítani a várost és az alapvető szolgáltatásokat.
A jobb bért és jobb munkakörülményeket követelő munkások a hadsereg megérkezése után követeléseik teljesítéséért cserébe letették a fegyvert és elengedték túszaikat – az elkövetkező hónapokban azonban 1500-ukat gyilkolták meg a katonák.