1789. október 5.: Az asszonyok menete
A magas kenyérárak és a kenyérhiány miatt feldühödött több ezer párizsi nő fosztotta ki a város fegyverraktárát, és ostromolta meg a versailles-i palotát.
A magas kenyérárak és a kenyérhiány miatt feldühödött több ezer párizsi nő fosztotta ki a város fegyverraktárát, és ostromolta meg a versailles-i palotát.
A várost visszafoglaló Szabad Francia egységen előzetesen etnikai tisztogatást hajtottak végre: eltávolították a fekete katonákat, mivel az USA és az Egyesült Királyság katonai parancsnokai csak ezzel a feltétellel voltak hajlandók engedélyezni a franciáknak a város felszabadítását.
A következő hónapban sztrájkhullám söpört végig Franciaországon: kétmillió munkás tizenkétezer sztrájkban és üzemfoglalásban vett részt, rákényszertíve a kormányt követeléseik elfogadására.
A szövetség épóületét elfoglaló futballisták a labdarúgás „haszonlesőinek” azonnali elbocsátását és a profitmentes foci megteremtését követelték.
Ez volt a legelső alkalom, hogy a felkelő munkásosztály megpróbálta megteremteni a szocializmust.
A fosztogatásba és a rendőrökkel való összecsapásba torkolló tüntetés fő szervezőit, Louise Michelt és a szindikalista Émile Pouget-t hat illetve nyolc év börtönre ítélték.
A kormány megdöntésének kísérletével vádolt és Új-Kaledóniába száműzött Michel 1880-ban kegyelmet kapott, és visszatért Párizsba.
A Charonne metróállomásnál lezajlott mészárlásra azt követően került sor, hogy a kifejezetten muszlimok számára elrendelt kijárási tilalom ellenére 30-40 ezren tüntettek a Franciaországtól való függetlenségért.