Az offenzíva taktikai kudarcot vallott, de világossá tette, hogy az amerikai katonai propaganda hazudott, amikor azt állította: a háború a végéhez közeledik, és az USA győzelme küszöbön áll.
A fekete férfiakat, nőket és gyermekeket az akkor még belga gyarmati sorban lévő Kongóban uralkodó állítólagos „őshonos körülményeik között” tették közszemlére. A kiállítás idejekorán véget ért, mert a kongói lakosok nem tűrték tovább az embertelen bánásmódot.
„Fekete veszedelem Európában” című cikkében a gyarmatosítást ellenző Edmund Morel a francia hadseregben szolgáló „fekete vadembereket” és „primitív afrikai barbárokat” vádolta nagyszámú német nő megerőszakolásával.
A belgák kongói uralma az európai gyarmatosítás egyik legborzalmasabb példája volt, amelynek során nyolc-tízmillió afrikait öltek meg.
Több mint száz mezőgazdasági munkás gyűlt össze, lázadt fel, és követelte, hogy zárják kalodába munkáltatójuk, a San Juan Capistrano Misszió papját.
Az Örökség művelet igen sikeresnek bizonyult: Nagy-Britannia döbbenetes gyarmati öröksége egyáltalán nem közismert az Egyesült Királyságban.
A franciaországi dokkmunkások lezárták Marseille, Sète, Nizza, Port-de-Bouc, Port-Saint-Louis, Port-Vendres és Toulon kikötőit, hogy megakadályozzák az Indokínába szánt rakományok elindítását.
Miért tesztelt vegyi fegyvereket a mai Pakisztán területén állomásozó indiai katonákon a brit gyarmati adminisztráció az 1930-as évektől?