1918. január 10.: Sztrájkhullám indul Barcelonában
A sztrájkhullámot a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó háziasszonyok tüntetése indította el, akik sztrájkba hívták a – túlnyomórészt nő – textilmunkásokat.
A sztrájkhullámot a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó háziasszonyok tüntetése indította el, akik sztrájkba hívták a – túlnyomórészt nő – textilmunkásokat.
A mexikói Rio Blancóban a hadsereg kétszáz munkást megölve vetett véget a jobb körülményekért sztrájkoló textilmunkások lázadásának.
Miután a január 7-én indított sztrájkok egész Buenos Aires-re átterjedtek és zavargások törtek ki, a rendőrség és a katonaság harcba vonult a munkások ellen, a jobboldali csőcselék pedig pogromot indított.
„Soha nem dolgoznánk megszakítás nélkül nyolcvannégy napon át napi tizenhat órát a földön. Nem várhatják el tőlünk ezt itt az űrben sem” – üzente az irányítóközpontnak Jerry Carr, a küldetés parancsnoka.
A sztrájkolók számos engedményt kiharcoltak, és január 12-én aláírták az Orosz Birodalom történetének első kollektív megállapodását.
A hetvenes évek nagy bányászsztrájkjait támogató színészekből álló Flying Pickets körbeutazta az országot, hogy sok további munkást vonjon be a sztrájkokba.
Az önkormányzati dolgozók bejelentett sztrájkját az egész országon végigsöprő vadsztrájkhullám követte.
A szervezet által két évvel később hirdetett széles körű sztrájkot a magyar kormány négyezer ember letartóztatásával próbálta megtörni.
„Hol vannak a férfiak? Itt vannak a nők!” – skandálták a Misr Helwan fonó- és szövőipari vállalat nő dolgozói, arra buzdítva a férfiakat, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz, ha nem akarnak szégyenben maradni.
A szociáldemokrata Philipp Scheidemann azt követően kiáltotta ki a köztársaságot, hogy megtudta: a forradalmi szocialista Karl Liebknecht szocialista köztársaság kikiáltását tervezi.