Margaret Thatcher miniszterelnöknek és kormányának feltett szándéka volt, hogy megtöri a munkásszervezetek erejét, és átnyomja a tömeges privatizációt és a szabadpiaci reformokat.
A húszezer – többségében nő – textilipari munkás Kenyér és rózsa sztrájkja során a rendőrök husángokkal verték a sztrájkolókat és gyermekeiket.
A munkabeszüntetést kezdeményező tanárok Facebook-csoportokban szerveződtek, szembeszegülve a törvénnyel és saját szakszervezeteik utasításaival. Tiltakozásuk sikerrel zárult.
Nyolcszáz textilipari munkásnő szüntette be a munkát, tiltakozásul a 15 százalékos bércsökkentés ellen.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
A zömében lengyel bevándorló nőkből álló szivarkészítő munkások 10%-os béremelést követeltek.
A Firestone vállalat háromszáz munkása által indított sztrájkba a Világ Ipari Munkásai szakszervezet húszezer munkást vont be.
„Mindazt, amit Nyugat-Virginiában tettem… megtettem szerte az Egyesült Államokban. És újra megteszem, amikor kiszabadulok” – mondta a lázadásra való felbujtásért húsz év börtönre ítélt 75 éves munkásmozgalmi aktivista.
A militáns Emma Tenayuca vezetésével a túlnyomórészt latina nőkből álló munkások egy hónapig sztrájkoltak, és végül győztek.
Az autóversenyzők az új „szuperlicenc” ellen tiltakoztak, amely hároméves szerződéssel kötötte volna meg a pilóták kezét, és tiltotta volna a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) bárminemű bírálatát.