1985. május 13.: Rendőri bombatámadás a MOVE mozgalom ellen
A MOVE nevű fekete felszabadítási és környezetvédő csoport otthonára nagy erőkkel támadó philadelphiai rendőrök öt felnőttet és hat gyereket öltek meg, és 250 embert tettek hajléktalanná.
A MOVE nevű fekete felszabadítási és környezetvédő csoport otthonára nagy erőkkel támadó philadelphiai rendőrök öt felnőttet és hat gyereket öltek meg, és 250 embert tettek hajléktalanná.
A rendőri elnyomás elleni általános sztrájk során rendőrök és katonák támadták meg a munkások tüntetését, és tizenkét tüntetőt megöltek. A tiltakozás hamarosan országos sztrájkká nőtt.
1928 májusában tizenegy sztrájkoló munkást öltek az argentínai Rosarióban. Ennek ellenére a sztrájkok és a tüntetések folytatódtak a városban, és az elkövetkező év folyamán egyre nagyobb méreteket öltöttek.
A sztrájkot a Világ Ipari Munkásai (Industrial Workers of the World, IWW) szakszervezet szervezte, és a sztrájk csúcspontján több mint hatezer dolgozó tagadta meg a munkát.
A Párducok felfegyverkezve bevonultak Kalifornia állam Capitoliumába, hogy így tiltakozzanak egy őket célzó, fegyvertartást szabályozó törvényjavaslat ellen.
A nyolcórás munkanapért indított mozgalom központjában, Chicagóban 300–500 ezer munkás tüntetett – majd a rendőrök gyilkos fellépésének másnapján bomba robbant a Haymarket téren.
Az évtizedek óta nem látott méretű zavargások akkor kezdődtek, amikor bíróság a filmfelvételek tanúsága ellenére felmentette a Rodney Kinget összeverő rendőröket.
A városi képviselőnek választott Franco a meggyilkolása előtti napon szót emelt a rendőrség és a félkatonai erők által elkövetett gyilkosságok ellen.
A Folyamatos Harc (Lotta Continua) nevű, parlamenten kívüli szélsőbaloldali csoport huszonnégy éves aktivistájának halála nyomán súlyos zavargások robbantak ki.
A rendőrök és a Ford biztonsági őrei négy munkanélküli munkást megöltek, és további hatvanat megsebesítettek, amikor tüzet nyitottak a tüntetőkre.