1919. április 13.: A Dzsallianvala Bágh-i mészárlás
Több mint ezer ember vesztette életét, amikor a brit katonák a főként szikh zarándokokból álló tömegbe. Ez az incidens vezetett el a következő évben indított együttnemműködési mozgalomhoz.
Több mint ezer ember vesztette életét, amikor a brit katonák a főként szikh zarándokokból álló tömegbe. Ez az incidens vezetett el a következő évben indított együttnemműködési mozgalomhoz.
Bhagat Szingh szocialista antikolonialista forradalmár és társa, Batukeshwar Dutt két elnyomó törvényjavaslat ellen tiltakoztak.
A felkelés leverésére a ceyloni kormányerőknek nem csak az egykori gyarmati hatalom, az Egyesült Királyság nyújtott támogatást, hanem az USA, Ausztrália, Egyiptom, India, Pakisztán, Kína, a Szovjetunió és Jugoszlávia is.
A Kenya brit gyarmatosítása ellen harcoló Mau Mau gerillák vereséget mértek a rendőrökre, majd a szomszédos fogolytáborból 173 rabot engedtek szabadon.
A gyarmati uralom elleni Mau Mau-felkelés leverése céljából a brit kormány mintegy négyszázezer kenyai civilt vetett koncentrációs táborokba.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
A rendőrség tüzet nyitott a sztrájkoló munkásokra: három ember meghalt, nyolc pedig megsebesült. Másnap brit tengerészgyalogosok szálltak partra, hogy elfojtsák a sztrájkot.
A fekete és nem fekete munkások eltérő bére miatt indított munkabeszüntetést a kormány illegálisnak nyilvánította a sztrájkot, de a munkaerő háromnegyede még így is részt vett benne.